Idézetek a félelemről és a bátorságról
Már ahhoz is nagy bátorság kell, hogy az ember egyszerűen csak hagyja magát szeretni, és elhiggye, hogy valóban szerethetik őt is.
A kis ösvény, amely a nagy bátorság útjára rávezet, pedig nem más, mint a saját akaratunk. Ahhoz, hogy zökkenőmentesen haladni tudjunk az úton, arra van szükségünk, hogy a múltat, ami éget és fáj, végleg magunk mögött tudjuk hagyni, és nyissuk ki végre szívünk ablakát, hogy a jövő megérkezhessen.
Az akarat, ha igazi, soha nem engedi, hogy felülkerekedjen rajtunk a félelem. Amikor magunkban eldöntöttük, hogy véghezvisszük ezt és ezt, már nem is látjuk olyan félelmetesen megoldhatatlannak a helyzetet.
Csak az képes legyőzni a félelmét, aki bele mer nézni a világ mélységébe és nem lesz tériszonya.
A legnagyobb bátorság talán ahhoz kell, hogy vállaljuk a szenvedésünket azért, amiben hiszünk.
